Magyarország Keleti nyitás politikáját pragmatikus szemlélet szülte; a kínai fejlesztés? vakcina gyártása emelni fogja a Magyarország regionális befolyását

-- Interjú Dr. Chen Xinnel, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Európai Tanulmányok Intézetének igazgató-helyettesével (1. rész)

2021 végén a China Media Group (CMG) magyar szerkeszt?sége interjút készített Dr. Chen Xinnel (Csen Hszin) a Kínai Társadalomtudományi Akadémia (CASS) Európai Tanulmányok Intézetének igazgató-helyettesével, egyben a Budapesten m?k?d? Kína—KKE Intézet ügyvezet? eln?kével. A kínai-magyar kétoldalú kapcsolatok elmúlt két évér?l, az eredményekr?l kérdeztük, valamint arra kértük, hogy mutassa be a Kína—KKE Intézet m?k?dését. Az els? részben a kétoldalú kapcsolatokról beszél a kínai szakért?.

Chen Xin mindenekel?tt méltatta Magyarország, a magyar kormány ?keleti nyitás”politikáját.

?Az utóbbi években Magyarország k?vetkezetesen tartja magát a Keleti nyitás politikájához, amelyet egy kifejezetten pragmatikus külpolitikai irányvonalnak tartok. Hiszen a kelet-ázsiai gazdaságok, s azon belül is kül?n?sen Kína és más regionális felt?rekv? országok a világgazdaság fontos hajtóerejét jelentik. A kínai gazdasági fejl?dés nagyban hozzájárul a világgazdaság fejl?déséhez. Magyarország új lehet?séget keresve nem csupán az európai partnereivel, hanem Kínával és más felt?rekv? országokkal is együttm?k?dik, s ezzel a magyar gazdaság fejlesztése extra-hajtóer?ben részesül. Véleményem szerint ez egy kiegyensúlyozott külpolitika.”- mondta a kínai szakért?.

Dr. Chen Xin úgy vélte, hogy a jelenlegi magyar külpolitika hosszú távon gondolkodva igyekszik elkerülni, hogy gazdasága az egyoldalú piaci orientáció miatt kiszolgáltatottá váljon. A szocializmus idején a magyar gazdaság túlságosan a K?lcs?n?s Gazdasági Segítség Tanácsának (KGST) országaira támaszkodott. Jelenleg a magyar gazdaság f?leg az európai országokhoz kapcsolódik, hiszen külkereskedelmi forgalmának 80%-át az uniós országokkal bonyolítja. A kínai szakért? szerint ennek van pozitív oldala, ám ha egy ország képes a felt?rekv? országokkal is együttm?k?dni, azzal új lehet?ségekhez juthat, s természetesen n?velheti a ?tortát”. E logika alapján t?rténhetett meg Magyarország külpolitikai stratégiájának átalakítása, ami Chen Xin álláspontja szerint igen helyes.

Az utóbbi években a kínai-magyar gazdasági kapcsolatok folyamatosan fejl?dnek. Kína magyarországi nagyk?vetségének honlapja szerint 2021-ben a két ország k?z?tti kereskedelmi volumen elérte 11,69 milliárd dollárt, Kína Magyarország negyedik legnagyobb kereskedelmi partnerévé lett és az ország második legnagyobb importforrása. Ezzel egy id?ben tavaly a kínai vállalatok els? ízben váltak Magyarország legnagyobb befektet?ivé. Egy év során Kína tíz nagy befektetési programot fejezett be Magyarországon. Például a kínai Chervon Auto vállalat Miskolcon autóalkatrész üzemet hozott létre 17,5 milliárd forint befektetéssel és ezzel 138 új munkahelyet teremtett. Még 2020-ban a kínai CMC, egy gépipar külkereskedelmi csoport Kaposváron 100 megawatt teljesítmény? naper?m?-programba fektetett be, amely már el is kezdett áramot termelni. Szintén idén októberben hivatalosan megindult a Belgrád-Budapest vasútvonal magyarországi szakaszának korszer?sítésével kapcsolatos program. Chen Xin szerint a kínai befektetések bizonyítják, hogy a kínai-magyar kétoldalú gazdasági viszony szépen fejl?dik, és mindkét ország valós érdekét szolgálja. A magyarországi kínai befektetési projektekr?l Chen Xin elmondta: ?Kína Magyarországra irányuló befektetései néhány kül?nlegességgel rendelkeznek. Els?sorban alkalmazkodnak az európai z?ld fejl?dési szemlélethez. Erre példa az új energiai területtel kapcsolatos befektetésünk a naper?m? létrehozásába. Másodszor, a befektetési programjainkon keresztül hajtóer?t jelentünk a magyar gazdaság számára, vagyis a kínai befektetések nem csupán a magyar piacot célozzák, hanem új technikát, technológiát is hozunk Magyarországra. Harmadszor, az infrastrukturális projektbe való befektetés nem csak kül?nb?z? létesítmények megépítését jelenti, hanem például a projekt mentén fekv? területek gazdasági és társadalmi fejl?dését is szolgálja, ami végs?soron sokkal nagyobb nyereséget jelent a piaci profitnál.”

Manapság akár multilaterális, akár kétoldalú kapcsolatokról van szó, megkerülhetetlen tényez? a COVID-19 világjárvány. Chen Xin úgy vélte, hogy Kína és Magyarország a tényleges helyzet igényei alapján hajtotta végre a járvány megel?zését és ellen?rzését célzó együttm?k?déseit. Ezzel kapcsolatban a k?vetkez?ket mondta: ?A járvány kit?résekor Magyarország lehet?sége szerint járványmegel?zési anyagokat adományozott Kínának. Magyarország Európából az els?k k?z?tt nyújtott segítséget nekünk. Kés?bb, amikor Európában is terjedni kezdett a vírus, Kína nagy mennyiségben juttatott járványmegel?zési anyagokat Magyarország számára. Mivel Magyarország f?ldrajzi fekvése miatt, áruforgalmi transzfer szerepet is játszik a térségben, ezért t?bb kínai gyártású termék jutott Magyarországon keresztül más európai országokba is. Ez a régióban nagyban hozzájárult a járvány visszaszorításához.”

A világjárvány rendkívüli módon megnehezíti a nemzetk?zi áruszállítást, kül?n?sen befolyásolja a hagyományos tengeri szállítást. A Kína és Magyarország k?z?tt évek óta m?k?d? ?kínai vasúti expressz” nev? áruszállító vasútvonalaknak k?sz?nhet?en kínai áruk, k?ztük egészségügyi cikkek is rendszeresen érkeznek Magyarországra, Európába. A nagy forgalom miatt a két ország k?z?tti áruszállító légi járatok száma is megn?tt.

December 12-én a k?zép-kínai Henan (Honan) tartomány székhelyén Zhengzhou (Csengcsou) város repül?térén leszállt a magyar kormány els? áruszállító repül?gépe. Autóalkatrészeket, COVID-19 gyors teszt készleteket szállított Magyarországra. A Zhengzhou Hírlap szerint Pesti Máté, magyar nagyk?vet is jelen volt a repül?téren. A COVID-19 járvány kit?rése után Magyarország 185 kül?n légi járattal szállított egészségügyi eszk?z?ket, k?ztük maszkokat, lélegeztet? gépeket, véd?felszereléseket, fecskend?ket, vakcinát. A zhengzhoui repül?teret üzemeltet? vállalat szerint heti 4-r?l 8-ra emelkedik a Zhengzhou és Budapest k?z?tti járatok száma. Ez azt jelenti, hogy hetente akár 1200 tonna áru szállítására lesznek képesek.

A COVID-19 járvány megfékezésének eddig ismert leghatékonyabb fegyvere a vakcina. A magyar kormány hivatalos koronavirus.gov.hu oldalán k?zzé tett jelentése szerint 2021 februárja és novembere k?z?tt 5,2 millió adag kínai fejlesztés? Sinopharm vakcina érkezett Magyarországra és továbbiak várhatók. Még szeptemberben Menczer Tamás, a magyar Külgazdasági és Külügyminisztérium államtitkára arról számolt be, hogy a két ország k?z?tti együttm?k?dési szándéknyilatkozat szerint a Sinopharm vakcinát Magyarországon, egy Debrecenben létrehozandó üzemben is gyártani fogják 10 hónapon belül. Chen Xin szerint a kínai fejlesztés? vakcina gyártása emelni fogja Magyarország regionális befolyását.

?A kínai vakcinafejleszt? cég Magyarországon gyártóüzemet hoz létre, ami Magyarország számára új lehet?séget jelent. Természetesen a vakcinához jutás tekintetében a helyzet sokkal k?nnyebb és egyszer?bb lesz. S?t, a vakcina gyártásával nemcsak a magyarországi igényeket tudják majd kielégíteni, hanem a szomszédos országok számára is exportálhatnak. Ez meger?sítheti Magyarország regionális befolyását.”- mondta a kínai szakért?.

Ez volt a Dr. Chen Xinnel, a Kínai Társadalomtudományi Akadémia Európai Tanulmányok Intézetének igazgató-helyettesével készült interjúnk els? része. A második részben a Kína—KKE Intézetet mutatjuk be.